Szürkül a hó, csepeg az eresz:Az öreg Tél más szállást keres.Pajkos napsugarak nevetnek.Hírnökei a kikeletnek.Kergetőznek a virgonc szellők:Lobognak az asszonyi kendők.Csörren a jég, rabon a bilincs.A dermedtségnek már nyoma sincs.Éled a folyó, nyújtózkodik.Nem fedi…

Szerző: tappancsmama  2010.03.23. 13:10 Szólj hozzá!

Címkék: vers tavasz tél olvadás osváth erzsébet

süti beállítások módosítása